Elegem van. Nem akarok többé vicces lenni. Egész életemben ez volt az amiről valamit eszébe juttattam az embereknek. Az se zavart soha, hogy ha valaki azt gondolta rólam nem vagyok poénos, mert nem is voltam. De abból elegem van hogy mindenki hozzám mer egyáltalán szólni, mert azt gondolja, hogy én még a sértést is poénnak fogom fel. Nekik üzenem, hogy LÓFASZT!

Nekem is vannak érzéseim, igaz sokkal ritkábban tör elő mint másokból, de úgy látszik vannak olyanok akiket ez is zavar. Nem élek rossz életet. De vannak álmaim és céljaim, folyamatosan újak, de nem azért mert mind beteljesül, hanem mert mind úgy távolodik mintha ellenkező irányba haladnánk. És ilyenkor nem török le, hanem megyek tovább előre. Említsen meg valaki olyan időszakot, amikor fél éven belül 2-szer voltam szarkedvű! De amikor előtör belőlem a sok sérelem, akkor mindenki néz, hogy neki viccesnek kéne lenni, nem sírnia.

Na ennek most vége! Vicces leszek azzal aki megérdemli. De ha pl. mégegyszer odaülök valakinek az asztalához Ben-Joe-ban, és azzal mer fogadni, hogy "jaj ne, itt a Megyó, már megint jön a hülye poénjaival" azt nyakon fogom önteni egy korsó sörrel, ha férfi (óóó, bocsánat, ezek a faszfejek többségében kisfiúk), és illedelmesen felállok és távozok, ha nő. Ezek azok az emberek, akik anyáznak, majd valamikor tuti elhangzik hogy "na mesélj valamit". Komolyan egy csomószor elmesélném azt a történetet, ahogy a macskájukat megerőszakolja egy rinocérosz, de ők inkább arra várnak, hogy a gyatra kis életem szánalmas foszlányait osszam meg velük.

Van erősen kb. 4 barátom, aki legalább azt megteszi, hogy amikor szar kedvem van, akkor is meghallgat. Illetve a meghallgatás másoknak is megy, és nekik köszönöm is, de ha egyszer tényleg átmennék EMO-ba (ejtsd: ímóba), akkor kb. 4-en maradnának akik vissza akarnának rángatni a normál életbe.

Ennyit akartam mára rövid bejegyzésnek, még lesz egy ilyen jellegű bejegyzésem valamikor amikor részletesen kifejtem a problémámat, most csak ennyit akartam. Itt az ideje inni valamit. A nagytétényi koliban megtaláltok.

Sziklaszilárd arcú viszontlátásra!
az egykori humor-herold.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.