...és a végtelenül hosszúnak tűnő péntekemben mindkettőben volt részem...
Tötyi blogjából megirigyeltem a kívánságműsort, úgyhogy most én is megnyitom a sajátomat! Az első szám az enyém: Küldeném a "LÓFASZ" című számot, és küldeném az Amerikanisztika Tanszék néhány dolgozójának a SEGGÉBE nagy szeretettel! Kb. így indult a péntekem, ugyanis az okos dolgozók nem az előre meghirdetett átlag alapján határozták meg az Amerikanisztika szakirányosok névsorát, hanem rányomták a random number generatort, és véletlenszerűen kiválasztottak a kvótában meghatározottnál kevesebb(!!!) embert... két éve 55 jelentkező volt 50 helyre, mindenkit felvettek, tavaly 65 jelentkező volt 60 helyre, mindenkit felvettek, idén 95 jelentkező volt 45 helyre, 42-t vettek fel...ha már 15 hellyel kevesebbet határoznak meg, mint tavaly, akkor az a maradék 3 hely az mégis hova veszett el??? És ez mind egy 3 perces mini-interjú alapján lett meghatározva, ami amúgy vkinek 1 perces volt, valakinek 10...gratulálok... kíváncsi vagyok vajon Liu Fang Fei vajon milyen motivációs nyilatkozatot adott? "I am a little Chinese and I want to sell cheap (ejstd: cíííííp) shoes (ejstd: szúúz) in the Chinatown (ejstd: Sííínatón) of San Francisco!" Na hát ez kellően elbaszta a napom első felét...
DE...
Jött az este. A nevezők csekély száma miatt nem kellett osztani, így végre beülhettem egy kicsit pókerezni. Bár az eleje borzalmasan indult (egy szerencsétlen partiban a sorhúzóm színhúzóval futott össze) és egy kicsi választott el attól hogy utolsó előttiként essek ki (egy KK mondott all-int amit megadott Dini 1010-el én pedig AQ-val, de két dáma érkezett, ezzel megmentve a seggemet...) a végére kezdtem belejönni a játékba. Persze a mutatásaim és a lapfosás (2 ászpár, 1 királypár, 3 dámapár) gyorsan rámbélyegezte a "mákos" jelzőt, igazából attól az AQ-s partitól eltekintve mindig nekem volt a jobb indulólapom, tehát nem nekem volt mákom, hanem nem mákoltak le...nem ugyanaz. Igaz hogy a legjobbkor volt lapömlésem, de az is igaz hogy eddig ezeken a versenyeken egyszer sem volt egynél több játszható lapom. Lényeg a lényeg, a végén megnyertem a versenyt, kellemes nyereményt generálva. Ez azért kicsit jobb kedvre derített, bár az amerikás dolog még piszkálja a csőrömet...
lényeg a lényeg, maradok őszinte hívetek!
A mielőbbi viszont-írásra!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.