Nyár van, nyár...

2009.04.04. 14:01

...röpke lepke száll virágra zümmög száz bogár.

Na persze, nyár még nincs de a tavasz megjött és remélem most már itt is marad. Egyszerűen hihetetlen hogy egy meleg szellő milyen jókedvet tud okozni.

Valahogy egyszerűen ahhoz van kedvem hogy lemenjek csak beletenni a lábam a (még) jéghideg Balatonba, vagy kimenni a Jókai-parkba, hogy feldobjam a kötelező-olvasás unalmát. Nemsokára amúgy is jön a tavaszi szünet, ami király és jó, csak utána elindul a fantasztikusan imádott {beadandó, zh, kiselőadás, kötelezők} végtelen permutáció, ráadásul pont április-májusban amikor csicseregnek a madarak, virágoznak a fák és csorog a nyáltól az egész blogbejegyzés :D

Nem akarok gonosz lenni, de azért remélem akkor nem lesz ilyen jó idő, mert a franc se fog rávenni hogy ne a napon süttessem a hasam, vagy éppen kimenjek tartózkodási helyemtől függően a Jókai-parkba vagy a Margit-szigetre.

Aztán vizsgaidőszakra jöhet a kánikula, mert terveim szerint idei első Balatonozás a szorgalmi időszak utolsó napja (máj. 15) lesz :D

Na most megyek mert vár a napfény! (nem mintha ezt a bejegyzést nem a teraszon ülve írnám) Mindenkinek jó barnulást!

Hát igen, vannak dolgok, amik javíthatatlanok. Mindenki arról beszél, hogy legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk. Én inkább kifejteném, hogy mikor szégyellem magam a világban magyarságomat.

Igazából az egészet egy kulcstéma köré szeretném csoportosítani. A magyaroknak röviden összefoglalva hol állnak a világban. A magyarok jók mindenben, amiben nem, abban mások csalnak, vagy csak balszerencsénk van. Mindezek ellenére mindenben mi vagyunk a királyok.

Ebben a bejegyzésben amúgy sok lesz az általánosítás, és ez is ugyanúgy beleépül a dologba. Elmagyarázom. Amikor szóba kerül hogy minden magyar pl. fukar, szarkedvű és nem vendégszerető, akkor megy a magyarázkodás rögtön, hogy de én nem, meg hogy ne általánosítsunk, mert lehet hogy a 99%-a az embereknek soha nem adott még pénzt hajléktalannak (olyannak, aki megérdemli), de ha kérdés van, mindenki az egy százalékba tartozik. De ha abban általánosítunk hogy a magyarok társasági lények vagy hogy szeretik a mákos gubát és a déli harangszót (WTF ez a mi nagy erényünk?) akkor persze hű magyarok vagyunk és igen, piros-fehér-zöld, jeeee!

És ezzel mindjárt át is térek a következő pontra. Tudom jól, hogy az eddigiekre sokan úgy reagálnak majd, hogy köcsög vagyok, mert miért nevezem magam magyarnak, meg úgy általánosságban nincs igazam. Egy kicsit se gondolnak bele, mert mi vagyunk a magyarok, akiket mindig megtámadott tatár, török, labanc, német és szovjet, szörnyű a sorsunk és még a hazánk 2/3-át is lenyúlták a csigazabálók... ez mind igaz... de miért kéne ettől a legjobbnak lennünk? A világban van kerekítve 200 ország. Ha a 40-edikek vagyunk, az nem jó? Ha 99-edikek vagyunk akkor jobbak vagyunk az átlagnál. De nem, mi a legjobbak vagyunk mindenben, amiben meg a legrosszabbak, az vagy egy szar kategória, vagy egy értelmetlen sportág, stb.

Ott van például a sokat emlegetett magyar foci. A magyarok a hivatalos világranglista alapján a 48. helyen állnak (ennek is utánanéztem). A lista 88. helyén állnak sógoraink, labanc barátaink, az osztrákok. Síelésben (erre nincsenek hivatalos adataim) az osztrákok az elsők, a magyarok saccra az 50. helyen állhatnak. Kézilabdában szintén nem hivatalosan kb. 6. helyen állunk, míg az osztrák csapatról infót se találtam de nem lehetnek olyan rosszak. Konklúzió: miért van az hogy a magyar bogyókergető-válogatott meccseit hatalmas érdeklődés övezi, de mondjuk NB1-es kézilabda, vízilabda vagy jégkorong-meccsek helyett NB2-es (NB KETTŐ!!!) focimeccseket nézhetünk, mert ugye a Markotabödöge - Csajágaröcsöge meccs sokakat érdekel. Ezzel szemben az osztrák közszolgálati tévén télen reggeltől estig azt nézhetik a nézők, ahogy a sportolóik darabokra szaggatják a világ más részéről érkezetteket. No nem akarok átmenni foci-utálásba, de még egyet muszály.

Honnan tudod hogy magyar focimeccset nézel?
22 furcsa hajú és megkérdőjelezhető nemű ember sétál 90 percig egy szotyigyűrűbe fogott hiányos füvű placcon...

Aztán most nem akarok a politikába belemenni, de asszem Magyarországon most 3 párt van. Van a fúj-Feri, a fúj-Viktor, meg a fúj-Feri-fúj-Viktor. Senki nem mutat fel semmit, csak hőbörgi hogy a másik milyen szar. Az MDF kampánya most baromi jó. Felrakják hogy piros Pinocchio, narancs Pinocchio, ezek nem kellenek, változás kell. Hát kösz' Kalapos Ibike erre én is rájöttem, de mi a töcsöt változtatnátok ti? Erre nincs válasz. Gyakorlatilag az a kampány, hogy ha mind2-t szarnak találod, szavazz rájuk annak ellenére hogy ők is szarok.

Amúgy is most már ideje volt Ferinek, hogy eltakarodjon, nem azért mert ő olyan rossz volt, hanem mert ő a casus belli. Az elkúrás után kellett volna lemondani, nem azért, mert elkúrta, hanem mert intelligens ember tudta, hogy ez lesz amíg el nem tűnik, és mert minden statisztika azt mutatta, hogy ha 2010-ig marad nem hogy nem nyerik meg hanem be sem kerülnek a balra ment-be. NA. POLITIKA OFF.

A munkamorállal ugyanez a helyzet. Nem nagyon látok olyan magyart, aki szeretne dolgozni, illetve valamennyire tiszteli a munkáját, és törtetne. Ha 200000-et keres, akkor a főnökkel van baja, ha csak napi 6 órát akkor szolgálati autó nincs, ha meg puccos az iroda akkor kajautalvány nincs, stb. Ha meg választhatna hogy napi 8 órát dolgozzol 160ezerért, vagy 10et 200ért akkor nem hiszem hogy sokan a 2.at választanák, mert vagy lusták, vagy le se szarják a munkájukat, és akik leszarják, azok ne csodálkozzanak hogy olyan helyzetben van az ország amilyenben van.

Persze rengeteg jó is van Magyarországon, szeretek is itt élni, de bárcsak lenne pénzem lelépni :D

Például jó a sör :D

Majd egyszer leírom a többit is.

Minden jót!

Csúnya,csúnya bácsi...

2009.03.25. 11:07

Üdvözlet!

Rég írtam értelmes, komoly, és elgondolkodtató postot is egyben. Úgyhogy hajrá!

Az első "topik" a káromkodásról szól. Mostanában életem elnyomó többségét olyan helyeken töltöm, ahol vagy emberek között vagyok, vagy van chatablak...(call of duty, póker). És igen, sokat káromkodok. De már alapból az egy furcsa dolog, hogy mit is hívnak emberek káromkodásnak, valamint hogy milyen hatással van az emberekre. Mostanában tényleg rengeteg van belőle mindenhol, csak nem értem a lényegét. Pl: mi a különbség eközött a két mondat között:

- "Hú bazdmeg, olyan csajt láttam!"
- "Bazdmeg Józsi mekkora szemétláda vagy!"

Az én olvasatomban egyikben sincs semmi elítélendő. Ez egy érzelmek kifejezésére szolgáló kötőszó. Valamiért mégis a csúnya, cenzúrázandó, káromkodás, kulturálatlan, stb. képzeletbeli dobozaiba rakjuk.

De miért? Legutóbb ideges lettem játék közben, beírtam egy szívhez szóló kommentet, ami nem is egy embernek szólt, hanem úgy a világnak, erre kitiltás lett az eredménye. Amikor letelt a 10 perces kitiltás, visszamentem, és megköszöntem amiért kirúgtak, majd megkérdeztem, hogymi rossz volt ebben. Ilyen válaszok jöttek: "Mert nem otthon vagy." ; "Mert itt kultúrált játék folyik". Aha. Tehát otthon szabad káromkodni, és ha káromkodsz kultúrálatlan vagy. Leszűrtem a következtetést:

Az embereknek a bazdmeg szóval van bajuk...

Mert a kutyafáját jelentése pont ugyanaz, azt mégis le lehet írni. Hallottam negatív kritikákat, hogy a kereskedelmi tv-ben már a szar, illetve kurva kifejezéseket sem cenzúrázzák ki. Na és? Amellett, hogy mindenki tudja, hogy mi hangzott el akkor, elképzelni sem tudom, hogy valakit megnyugtat, ha Fábry monológja közben bazdmeg helyett b-meg, fasz helyett fsz, kurva helyett kuát hall.

Az igazi probléma az, hogy az idegességet nem lehet a "7 csúnya szó" nélkül kifejezni. Ha azt mondod: "Hát ekkora bunkó hogy lehet valaki" vagy "Az isten verje meg", a környezeted azt fogja hinni, hogy haragszol valakire, de nem annyira mintha azokat a szavakat használnád, amit gondolom a dőlt betűs szavak helyére mindenki be tud helyettesíteni.

A "7 csúnya szó" egyébként az a 7 szó amit az amerikai tv-kben az 1972-es törvény alapján kicenzúráznak: shit, piss, fuck, cunt, cock, motherfucker, tits. Ez egy ilyen plusz információ, hogy lássátok mennyi háttérmunkát végzek egy blogbejegyzéshez.

Összességében arra is rájöttem, hogy nem is igazán értem mit jelent a káromkodás szó. Káromkodjatok nyugodtan. Semmi rossz nem sülhet ki belőle. Aki kultúrálatlannak nevez, hívd ki egy IQ-versenyre. A kultúrának semmi köze ahhoz hogy pár szót vallási alapon (mert ezek bizony-bizony vallási dolgok) nem szabad kimondani.

A második topikot majd később, most megyek órára...

Sün

2009.03.22. 20:35

Szenzációs fehérség

2009.03.18. 15:30

Na szervusztok!

Mivel kaptam egy majdnem hogy fenyegető levelet, hogy ne szidjam az ÍMO-buzikat, ezért úgy döntöttem hogy itt az ideje hogy szidjam a TEKNÓ-buzikat.

A TEKNÓ-buzi (ezentúl: TB) egy furcsa állatfaj. A régi hegylakók leszármazottai. Mindenki őket akarja elpusztítani. És ők is egymást. Ezt onnan lehet tudni, hogy a teknó"zenészek" évtizedek óta gyártják a szarabbnál szarabb izéket, hogy leszoktassák a népet erről a súlyosan egészségkárosító dologról. A TB-k viszont kifejezetten vonzódnak 2 hang 15 percen keresztüli ismétlődéséhez, nem véletlenül szeretnek MÁVval utazni, hiszen számukra a "tadam tadam" is muzikális effekt.

Az hogy még nekik se tetszik a "zenészeik" által kreált förmedvény, mi sem bizonyítja jobban, hogy egy TB-buli alatt kereskedelmi mennyiségű drogot kell elfogyasztaniuk a produkció élvezéséhez. A TB-k előfordulási helye könnyen meghatározható. A következő feltételeknek kell teljesülnie.

  • zárt tér, lehetőleg még ablakok nélkül is (hiába, még ők is féltik az emberiséget maguktól)
  • 2-3 130 kilós kidobó az ajtók előtt (azért vannak kívül, mert ők nem TB-k, és bent a kihalás veszélye fenyegetné őket)
  • megfelelő klíma, hogy nyáron is kabátban lehessenek
  • minél drágább, annál jobb. Például ha 700 forint a whiskey-kóla, kifejezetten feszengenek, panaszkodnak és rengeteg borravalót hagynak hogy úgy érezzék hogy sokat költöttek

Ha véletlenül egy ilyen helyre tévedsz fuss az életedért!!!

Ha esetleg más helyen futnál össze velük, a megjelenési elvük nagyon egyszerű:

  1. a kisfiúk kislányoknak öltöznek (kimondani is rossz: vasalt haj, rózsaszín ruhák, testhez simuló póló és nadrág, anorexia)
  2. a kislányok nagylányoknak öltöznek
  3. a férfiak nőknek öltöznek
  4. a nőknek nincs szükségük öltözni, ugyanis ez a faj 20 éves korában vagy visszatér a humanoidok világába, vagy sikeresen műanyaggá transzformálódik.

Mindezek ellenére néha a valódi világban is előfordulnak. VIGYÁZAT! Álcázzák magukat, átlagos embernek próbálnak tűnni, egyrészt azért, mert ők is szégyellik hátrányos helyzetüket, másrészt mert meg akarnak fertőzni! Ha látsz egy jól kinéző fiút/lányt fülhallgatóval a fülében, csak akkor közeledj, ha meggyőződtél róla hogy nem tuc-tuc szól. Hipnotizálnak, hogy elcsábíthassanak és másnap összeszúrkált karhajlattal és kitágult ánusszal ébredj!

Két nagy esemény van évente amit ajánlatos messze elkerülni, mert ez a gyülekezési helyük

  • A meleg büszkeség-napja felvonulás (ezt régebben Budapest Parádénak hívták, de a nevén kívül semmi nem változott)
  • és a Sensation White nevű rituális önkínzó parádé

Ez utóbbival különösen vigyázni kell. Ilyenkor a Budapest Aréna környékén egészségtelen mennyiségű női hormon termelődik, mely hónapig fertőzi a környék lakosságát a Tuctucokokus Homosexualitas betegségével. A legutóbbi alkalom után 1 héttel atlétikai versenyt rendeztek, ahol egy férfi magasugró tévedésből a női versenyre nevezett be, ám nem sikerült nyernie, mert a heréjével állandóan leverte a lécet!

Egy újabb bizonyíték arra, hogy a TB-k nem a föld létsíkjáról származnak: Reklámkampánnyal és hipnózissal kényszerítenek arra, hogy férfi léteddel összeegyeztethetetlün fehér nadrágot vegyél fel, és kifizettetik veled a 375 csitrillió forintos jegyet, hogy aztán bent rituálisan TB-vé avassanak, melyhez átlagosan 6.83 levél ecstasyra van szükségük fejenként.

Ha mégis megfertőztek, van visszaút! Túlélési tippek:

  • legyen nálad fekete festékszóró-pisztoly! Ez nagyon fontos! Ha férfi vagy, el kell majd viselned rengeteg férfi közeledését, ám a fekete festék visszakozást fog okozni náluk! Egyrészt a fekete szín gondolata is borzasztóan hat rájuk, emlékezteti őket a világűrre, ahonnan jöttek. Másrészt féltik a 899 yottamillió forintos D&G nadrágjukat (hmm...ez biztos a Dickhead&Garbage rövidítése)
  • igaz, hogy két deci 100%-os narancslé hámúsz-gazillió forintba kerül, de mindig tarsd a kezedben. Ha körbevesznek, chucknorrisosan forogsz egyet, és mindre rálocsolod. A támadók egyik fele sírásban fog kitörni, a másik fele pedig füstölés keretében fog köddé válni, hirtelen egészséges anyag túladagolásban.
  • legyen nálad ezenkívül furulya, szájharmonika, vagy egyéb, zsebben elférő hangszer. A hangszerekből érkező hang taszítja a TB-ket!

Remélem hasznos tanácsokkal szolgáltam, és jól meggondolod hogy mekkora átmérőjú ánusszal szeretnéd leélni az életed!

u.i. Akinek rózsaszín az inge, az ne vegye magára, mert hánynom kell tőle!!!

A magyarázattal kezdem: Voltam TESCO-ban (ejtsd:teszkáóúban). És annyi minden történt, hogy a telefonomba jegyzeteletem fel a kulcsszavakat, mert szinte minden ami történt blog-gyanús volt.

Szóval ahogy beléptem, megütött a furcsaság. Rögtön a bejáratnál ott volt egy ilyen fa-kuka, és az volt ráírva: "Kérem, a hulladékot ide helyezzék!". Tudom hogy ez nem olyan furcsa, de akkor is: ki az a kretén aki a tescoba hulladékkal megy?? A másik: ha minden hulladékot oda kéne rakni, az egész tesco tartalma oda tartozna. Bocs. Ez gyenge volt. Ezután útba vettem az újságospolcot. Ha nagyáruházban vagyok, különösebb ötlet nélkül, két hely van amit nem bírok kihagyni. Az egyik az újságospult, a másik a piarészleg. Jó mert nem kell megvenned az újságot, hogy elolvasd, és be tudsz rúgni gondolatban :D

Na az újságospultnál anyuka is épp olvassa az újságot ingyér, amikor a 4 éves gyerek felordít: "Anyuuuuu pisilnem kellllll!!!" A többi kocaújságolvasó persze mosolyog, és mondják, hogy milyen aranyos a gyerek. Aranyos??? Ha én elüvölteném magam a tecsóban, hogy "Hé srácok, siessünk, mert sz@rnom kell!" akkor mindenki lebunkózna. A gyerekeknek minden el van nézve...

Nagy megdöbbenésemben elindultam a kasszák felé. Ahogy arrafele tartok, látom, ahogy egy tipikus buzigyerek (értsd: haj felfele áll, f@sz lefele) épp smárol egy csajjal, aki nekem háttal áll. A csaj hátulról egész kulturáltan nézett ki, de amikor megfordult.....jéééééézusúristen....olyan lángosarca volt, hogy az már befele dőlt. Kínai volt, és ezt az alapból negatív fícsört még jobban alulmúlta az arca. És nem értettem, hogy egy ilyen csávó mi a túrósért szed össze egy ilyen csajt (kínaiul: jinghao). Aztán az ellenkezőjére rájöttem. Minden kínai fiú úgy néz ki mintha 12 éves lenne. Lehet hogy hegylakók, azért szaporodnak ennyire.

Az este csúcspontja ezután jött csak. Megláttam A szerelmespárt, akinek lánytagja egy emo volt, fiútagja pedig rapper. Nagyon kellett küzdenem hogy ne röhögjem el magam, mert ráadásul mind2en úgy néztek ki mintha farsangról jöttek volna. Alapból paradoxon, ha egy emo-girlnek faszija van nem? Hogy lehet valaki egyszerre öri-depis és szerelmes? Ez logikátlan. De ami miatt farsangosnak néztek ki, az az hogy mind a ketten tipikusak voltak. A csaj igazából nem is emo volt, hanem goth, hosszú tüllszoknyában volt, hozzá térdig érő acélbetétes bakancs, nyakában 30 centis kereszt. A csávón a sapka 107 fokos szögben volt elfordítva, kapucnis pulcsi, Nike Air Force One cipő.  Hát...sok boldogságot kívánok neki.

Szóval ennyi volt rövid látogatásom a tescoban. Legközelebb értelmes bejegyzést akarok már írni, és nem egy hét múlva.

u.i. tudom hogy szar ez a bejegyzés, ott kellett volna lenni....

Lyukas bejegyzés...

2009.03.07. 16:24

Sziasztok!

Az a helyzet hogy én nagyon szívesen leírnám, hogy mi volt tegnap, de:

  • nem emlékszem mindenre kristálytisztán
  • még folynak a tárgyalások Csuszával, hogy tettei közül melyikeket oszthatom meg a nagyérdeművel
  • valami furcsa okból kifolyólag fáj a fejem és a gyomrom is kissé rakoncátlankodik
  • találtam egy üres üveg cherry-t a kabátzsebemben ami azért problémás mert nem vittem teli üveget
  • a Lacitól alkoholszippantónak adott vaddisznópörkölt leírhatatlanul jó volt :)

Ígérem egyszer majd még kifejtem ezt az estét, mert megéri.

február

Címkék: póker 2009

2009.03.04. 18:15

-6k

Na igen. A február elég szépen kétarcúnak bizonyult pókertémakörileg.
Ha megnézzük a részleteket kiderül mire gondolok.

Netes cash: +14k

Elkezdtem a hiperagresszív játékot. Nem gondoltam volna magamról hogy egyszer így fogok játszani, de azért a hónap közepére belenyugodtam az 25$-os játékokba. "Csak" 1400 leosztást játszottam cashen, ami azért röhej mert már márciusban majdnem lejátszottam annyit. Szánalmasan osztottam be az időmet, de ennek ellenére sikerült normális mennyiségűt nyerni. Az agresszív stílus miatt sikerült lejátszani rengeteg több mint 5ezer forintos partit, nagy részét még be is tudtam húzni.

Netes tour: -17k

Hát igen. Bukó. Csúnya bukó. Szar játékkal bukó. Pont ellenkezőleg játszottam mint januárban és pont ellenkezőleg sült el. Amíg nincs értelmes mennyiségű pénz a számlámon nyugodtabban kéne játszanom. Azért már látom a fényt az alagút végén.

Élő: -3k

Ez mondjuk becsapós, mert továbbjutottam az Aréna póker 3 fordulós versenyén, de inkább úgy számoltam, mint bukott pénz. Ha a döntőben is sikeres leszek az a nyereség kategóriába fog tartozni. Március 10-én lesz az elődöntő. Kívánjatok sok sikert!

No more jokes.

2009.03.02. 19:18

Elegem van. Nem akarok többé vicces lenni. Egész életemben ez volt az amiről valamit eszébe juttattam az embereknek. Az se zavart soha, hogy ha valaki azt gondolta rólam nem vagyok poénos, mert nem is voltam. De abból elegem van hogy mindenki hozzám mer egyáltalán szólni, mert azt gondolja, hogy én még a sértést is poénnak fogom fel. Nekik üzenem, hogy LÓFASZT!

Nekem is vannak érzéseim, igaz sokkal ritkábban tör elő mint másokból, de úgy látszik vannak olyanok akiket ez is zavar. Nem élek rossz életet. De vannak álmaim és céljaim, folyamatosan újak, de nem azért mert mind beteljesül, hanem mert mind úgy távolodik mintha ellenkező irányba haladnánk. És ilyenkor nem török le, hanem megyek tovább előre. Említsen meg valaki olyan időszakot, amikor fél éven belül 2-szer voltam szarkedvű! De amikor előtör belőlem a sok sérelem, akkor mindenki néz, hogy neki viccesnek kéne lenni, nem sírnia.

Na ennek most vége! Vicces leszek azzal aki megérdemli. De ha pl. mégegyszer odaülök valakinek az asztalához Ben-Joe-ban, és azzal mer fogadni, hogy "jaj ne, itt a Megyó, már megint jön a hülye poénjaival" azt nyakon fogom önteni egy korsó sörrel, ha férfi (óóó, bocsánat, ezek a faszfejek többségében kisfiúk), és illedelmesen felállok és távozok, ha nő. Ezek azok az emberek, akik anyáznak, majd valamikor tuti elhangzik hogy "na mesélj valamit". Komolyan egy csomószor elmesélném azt a történetet, ahogy a macskájukat megerőszakolja egy rinocérosz, de ők inkább arra várnak, hogy a gyatra kis életem szánalmas foszlányait osszam meg velük.

Van erősen kb. 4 barátom, aki legalább azt megteszi, hogy amikor szar kedvem van, akkor is meghallgat. Illetve a meghallgatás másoknak is megy, és nekik köszönöm is, de ha egyszer tényleg átmennék EMO-ba (ejtsd: ímóba), akkor kb. 4-en maradnának akik vissza akarnának rángatni a normál életbe.

Ennyit akartam mára rövid bejegyzésnek, még lesz egy ilyen jellegű bejegyzésem valamikor amikor részletesen kifejtem a problémámat, most csak ennyit akartam. Itt az ideje inni valamit. A nagytétényi koliban megtaláltok.

Sziklaszilárd arcú viszontlátásra!
az egykori humor-herold.

Börz-déj

2009.02.28. 22:34

Na megint sikerült egy hétig nem blogolnom, millió elnézést.

Szóval igen...megtörtént. Kiléptem a tinédzserévekből. De azért a blogolást nem hagyom abba, mert azért sok minden nem változott.

Megünnepeltem másodszor is a szülinapomat, ezúttal, csendesen, visszahúzódóan, ahogy csak én tudom :D Volt harmadik felvonás is, mivel Tötyi blog-példaképem felépült súlyos sérüléséből (mégpedig hogy hosszában eltört a sípcsontja), és az utó-utó-szülinapomat összevontuk az ő végre-felépültem bulijával. Most mondhatnátok hogy egoista vagyok a szülinapommal, pedig a rekordot ezután is Kónya "Dallas" Balázs fogja tartani azzal, hogy 2007-ben 8 napig folyamatosan ünnepelte a névnapját.

Tiszta szar volt ez a hét amúgy is. Minden tanár beteg, vagy nincs kedve megtartani az órát, így összesen 9 órám volt ezen a héten. No nem kell virtuális lándzsákat hajigálni rám, nem bánkódom emiatt, csak mégis ez olyan, mint amikor jópár éve a Sió-Eckesnél dolgoztam, és néha órákat kellett arra várni hogy hazamehessünk, amikor már rég végeztünk a munkával. Tudtam hogy ezért a várakozásért is jár 450 Ft óránként, de azért mégis jobb lett volna valamit csinálni. (Remélem értelmezhető volt az analógia.)

Kedden voltam pókerezni az Aréna Plázában. Olyan a pókerklub, mint az álom. Na jó ez csúnya túlzás, de pont olyan volt mint amilyennek elképzelem. Vastag padlószőnyeg, 10 asztal, "private game"-terem, körben LCD tévék, beépített bár. A verseny is elég jól sikerült, 117 indulóból 7. helyen jutottam a 3 fordulós verseny 2. fordulójába. Folytatás jövő héten.

Aztán volt csütörtökön sietős majdnem vonatlekésés, majd hazautazás SanyiGabival, aki dániai körútját szakította félbe azért, hogy hazautazhasson velem Siófokra.

A péntek-szombati buli után aztán jött a vasárnapi banzáj, azaz egy lan-partynak álcázott ökörködés. Doki és a házigazda Laci mellett ezúttal Bulázs és Csusza is tiszteletét tette. Mivel laptoppal érkeztünk, ezért az eredeti, jó öreg (5 éves) Call of Duty volt a tesztalany. A játék mellett fontosabb volt, hogy Balázst valahogy kiiktassuk, mivel egész nap baromságokat beszélt torokhangon, és ez kifejezetten idegesítő, akárcsak Doki, bár ez nála szériatartozék. A játék elhúzódott, és így lekéstem (le akartam késni) az utolsó vonatot, így holnap a hajnali órákban fogok Budapest felé szivárogni.

Szép estét!

ötlettelenül, erőtlenül

2009.02.22. 17:43

Azt se tudom mi van velem mostanában. A második félév jött, és ledöntött a lábamról mint az influenza. Elment a kedvem most az egyetemtől úgy ahogy van. Az órarendem összességében jónak mondható de már csak a gondolat is fáj hogy mennyit kell olvasni irodalomra, mennyit kell írni kommunikációra és mennyit kell szenvedni a többire. Most a hétfő személyes ok miatt kimarad (nem, nem a szülinapom miatt). Ráadásul megint elkapott az, ami érettségi környékén: itt ülök a gép előtt, tudom hogy meg kéne csinálnom x dolgot, meg akarok csinálni y dolgot (például a blog is ide tartozik), és elkreténkedek addig, amíg azon kapom magam hogy se x se y nincs kész. A koncentrációképességem is elég mélyen van, ezért a póker-teljesítményem is egy nagy kalap fossá kezd válni, ezért szerintem ki is fogok hagyni pár napot (február eddig mínuszos szóval jó lenne visszahozni :D)

Közben ünnepeltünk egy kis szülinapot is. Nagyon örülök hogy mindenki eljött aki tudott, az is aki nem, és mindenkinek köszönöm a köszöntést és a jó bulit. Aztán hazafele menet kezdtek megcsapni ezek a negatív gondolatok. Tisztára ilyen "kicsúszik-a-kezemből-az-élet" feeling az egész. El akarok olvasni egy könyvet, az a címe hogy The Power of Positive Thinking. Persze nem lesz rá fikarcnyi idő se, a sok Shakespeare meg Beowulf között. Na ennyit a pozitív gondolkodásról. Megyek mert megint se x se y nem lesz kész.

Ahoj.
Peti.

Aloha!

Ismét rengeteg mindenről gondoltam írni, ezért bevezető nélkül "ugorgyunk" neki a témáknak:

Marian Cozma

Természetesen mindenki hallotta a híreket, nem kell mégegyszer leírni, de azért nem szeretnék elmenni a történtek mellett. Amikor megtörtént nem akartam a blogomból híradót csinálni, de mostanra elegendő információ gyűlt össze az áttekintéshez. Van pár dolog amit alapvetően sajnálok. Egy: egy ismert ember halála kellett az egész lavinához. Egy átlagember halála vagy ismert ember sérülése nem lett volna elég. Egy átlagember sérülése nem is lett volna hírértékű. De talán a kérdéshez az is hozzátartozik, a támadók ismerték-e őt. Én (bevallom) nem ismertem volna fel. Szerintem az emberek nagy része sem tudta, mondjuk a veszprémieken kívül. Ha tudták volna hogy ismert, vajon megtámadják? Szörnyű kérdések ezek.

Kettő: sajnálom hogy a hírekbe szinte a semmiből kerül bele Siófok, és főleg Enying. Aki a környéken lakik, tudja, igen, rengeteg a roma ott. De csak a környéken belül, Északkelet-Magyarországhoz képest az arány sehol nincs. Most pedig úgy van bemutatva a város a médiában, mint a "cigányterror" alatt "rettegésben tartott" város. Siófokról meg röpködnek a hírek, hogy itt bújkál sztojka, meg hogy tavaly nyáron mit csináltak itt párszázan. Nagyszerű. Semmi közünk az eseményekhez. Szomorú vagyok. Nyugodj békében Marian.

HoaXháború

Ez még egy szomorú velejárója a szomorú eseménynek. Utálom, már harmadszor fordul elő legalább éveken belül. Hogy miről van szó? Kb. egy ilyen üzenetről: "Ha utálod a cigányokat és sajnálod Marian Cozmát, rakj MSN-en a neved elé egy X-et és küldd tovább mindenkinek" Tényleg nem ismerős ez senkinek? Pont ugyanaz, mint amikor a rákos kislánynak gyűjtenek pénzt. Tudom, durva hasonlat, de ez a hoax pont azért lesz sikeres, mert egy igaz témáról szól. Amikor valaki kap egy rákoskislányos, vagy egy soha-nem-talál-rád-a-szerelem körlevelet, anyázva törli, kiírja iwiwre, myvipre, hogy neki bizony ne küldjenek körlevelet. Amikor MSN-en kapnak egy ilyet, mégis kiírják az X-et, és küldik tovább mindenkinek. Pedig összességében ugyanarról van szó.

Szóval én ezért nem írtam ki MSN-re? Nem csak. Amikor az eset megtörtént, én voltam az egyik első, aki megemlékezett az eseményről a személyes üzenetemben, és iwiw üzenőfalon. Mégis, amikor nem írom ki az X-et, az emberek azt hiszik nem értek egyet. Pedig én sokkal konkrétabb utalásokat tettem a gyászra.

Volt ezzel kapcsolatban egy hír a neten. Amikor először elolvastam anyáztam, de aztán rájöttem, hogy mennyi értelem van benne. Ehhez kapcsolódik. Az eset után mindenki Sztojka iwiw-jével jött, a képek bejárták a híreket. De történt ezzel kapcsolatban még valami. A képeihez szászával érkeztek a kommentek, gyűlölködő, jogos és néhol súlyosan jogtalan büntetésekről, cigánygyűlöletről, stb. Abba nem akarok belemenni hogy ezek közül melyik helyes melyik nem, de a lényeg, hogy mindenki ezt NÉVVEL tette. Mindenkinek szíve joga a saját nevét reklámozni a gondolataihoz, de egy olyan országban, ahol mindenki kitakarja szemét-száját, ez furcsa volt...

Jeremy Lusk

Ez az amit kérdeztek páran már MSN-en is. Jeremy Lusk egy amerikai motokrossz versenyző, aki 24 éves korában szenvedett tragikus balesetet. Már egy párszor bebizonyította az élet, hogy milyen ironikus tud lenni. Milliószor lehet hallani különböző orgánumokban, hogy az extrém sportok milyen életveszélyesek, mégis az egyik legfiatalabb, legtehetségesebb versenyzőnek kellett halálát lelnie munkája, hobbija közben. R.I.P. Jeremy Lusk (1984-2009)

Elkúrtam

Utálom, ha valamit elrontok. Persze ez természetesnek hangzik. Igazából ezzel azokra a hibákra utaltam, amit az ember más kárára követ el. Mert ha hibázol, és mondjuk elhagyod a mobilodat, az egy hosszú anyázással lerendezhető, de mivel utólag már nincs mit tenni, gyorsabban túl kell lépni az ügyön. Épp ezért nehéz, amikor más kárára rontasz el valamit. Főleg olyankor rossz, amikor még mentséged sincs. Én ebből a szempontból különösen rossz veszekedő vagyok. Ha bárki nekem ugrik, hogy mondjuk hogy lehetett nem feladni egy csekket, általában kijelentem, hülye voltam, holnap feladom, remélem nem kell késedelmi pótlékot fizetni. Ilyenkor általában jön a veszekedés a családdal, pedig ha rajtam múlna, tök nyugalom lenne. Ez az igazi ok amiért utálok elrontani valamit. Elég szar már önmagában ha elrontasz valamit, nyomaszt a lelkiismereted, de megpróbálod ezt nem mutatni a külvilágnak, hogy ez ne okozzon rossz tudatot neki. De ő csak szid amíg meg nem nyugszik.
Na ez történt most, amikor elfelejtettem elhozni Lacinak azt a bizonyos valamit Pestről. Egyelőre titoktartási kötelezettségem van hogy miről van szó, mert még aktuális, de a lényeg hogy rám lett bízva, hogy hozzak. még pénzt is adott, én meg nem hoztam. Egész egyszerűen még agyamban volt kb. kedd reggelig, aztán a következő, hogy a vonaton ülök hazafele, és Laci hív hogy megvettem-e. A legszörnyűbb a dologban, hogy ha a következő vonattal mentem volna haza, még ráértem volna elrohanni a cuccért. Szerencsére most úgy néz ki, hogy nem fog 3 kiló C4-el felrobbantani. Ezúton is bocsánatot kérek.

Megélhetési dohányzás???

Még múlt héten történt egy érdekes eset a CBA-ban. Békésen állok a sorban, előttem egy 35-40 közötti, egyébként magát jól tartó nő. Miután kipakolta a kosarából a dolgokat, hozzátette, hogy kér egy mentolos valamilyen cigit. Mivel az nem volt, az összes létező mentolos cigit végig nézette, hogy melyik a legolcsóbb. Első gondolatom az volt, hogy ha már dohányzik, akkor legalább spórol rajta. De aztán gyorsan rájöttem, hogy pont az ellentéte az igaz. Egy gyors analógiát használva: Ha nekem mondjuk kevés lenne a pénzem, nem Kőbányai sört, vagy kommersz pálinkát kezdenék el inni, hanem mondjuk a mennyiségen csökkentenék. Arról nem is beszélve, hogy (akármilyen hülyén hangzik) a dohányzás még az olcsóbb káros szenvedélyekhez tartozik. Ha mondjuk napi egy doboz cigit szív, akkor ezzel a 40 Ft-tal olcsóbb cigivel heti 280 Ft-ot spórolna. Ha mondjuk heti 7 helyett 6 dobozt szívna, már 500-600 forint lenne a spórolás. Na ez meg az a kategória, amihez semmi közöm, de azért jó volt ezen is gondolkodni.

Na körülbelül ennyi. Remélhetően a következő bejegyzés gyorsabban fog jönni.

Sziasztok.

(üres mappa)

2009.02.07. 19:34

Nem tudok mit írni.

Vannak ilyen pillanatok.

De most úgy érzem mintha soha többet nem is akarnék.

Minden egyes másodpercben azon agyalok hogy mindent én baszok-e el. Egyszerűen nem tudom elképzelni hogy ez tényleg így lenne.

Minden egyes döntésem után két választási lehetőségem van. Elbaszom vagy egy másik még nehezebb döntés következik.

De amikor más bassza el a dolgot akkor miért ugyanúgy én szívok?

...

"Majdcsak lesz valahogy" (copyright)

Majd írok ha rájöttem a hibáimra.

Lehet hogy sokára lesz...

Köszönettel tőlem, általam, Nektek!

Silly people...

2009.02.05. 00:24

A minap vasúttal utaztam. Az új MÁV-os menetrend-szisztéma szerint egy nap összesen 4 olyan vonat van ami nem intercity és nem is kell átszállni. Így hát én is egy (vagyis hát 2) olyan vonattal közlekedtem amivel Fehárvárnál át kellett szállni. No persze Fehérvárnál a bemondónak nem szokása bemondani hogy hol lehet átszállni, így szokás szerint úgy döntöttem, a sprint-módszert alkalmazom, azaz gyorsan berohanok az aluljáróba és megnézem a pontos indulást a pontos vágányszámmal együtt. Szerencsémre azonban ahogy döcögtünk be a fehérvári állomásra, a közvetlenül mellettünk álló vonaton ott virított hogy „Budapest-Déli”. Na ez meg is nyugtatott, ám valami feltűnt. A vonat „Flirt” azaz új típusú volt, márpedig az új típusú vonatok általában személyvonatok, az elvira viszont gyorsvonatot jelölt meg átszállónak.

A biztonság kedvéért azért még leszaladtam megnézni, hogy biztos az-e amit keresek, és legnagyobb megdöbbenésemre igazam lett. Az a személyvonat 10 perccel később indult Pestre, míg a másik gyorsvonat 5 perccel később, tehát még azt is kényelmesen el lehetett érni. Utastársaim persze vagy felszálltak a személyre, ami kb. fél órával később ért be, míg én pár józan eszű emberrel együtt megnéztem a menetrendet. Ami még jobban megdöbbentett, a másodpercekkel ezelőtt még józan eszűnek hitt emberek megnézték, hogy az a személyvonat hova megy, majd elbaktattak felé. Fel se tűnt nekik, hogy 2 egymás alatti sorban szerepel, hogy „Budapest- Déli pu.”!

A traumáim tovább fokozódtak, amikor a bemondó végre bemondta: „Figyelem. Átszállás Budapestre az 5. vágányról induló személyvonatra!” Na ekkor már szinte röhögtem, és megnyugodtam, hogy lesz ülőhelyem pestig.

Megdöbbentő, hogy az emberek mennyire konvencionálisak. Bemondják, akkor az úgy van. Jó, valamilyen szempontból jobban járnak, nem kell rohangálni a megoldás után. De ha valami gyanús, akkor azt előbb leellenőrzöm, mielőtt besétálnék a csapdába. Na mindegy.

Tanulság: nem kell mindent elhinni amit a tévében, rádióban, vagy hangosbemondón mondanak.

 

január

Címkék: póker 2009

2009.02.03. 20:17

+30k

Mi az isten, kérdezhetnék páran, néhányan legyintenének, és van aki elismerően bólogatna. Aki az első kategóriába tartozik, bizonyára szomorúan konstatálja, hogy bizony pókerről lesz szó. Nem szoktam újévi fogadalmakat tenni, de idén volt egy, mégpedig hogy a blogra minden hónap végén felteszem a havi összefoglalómat póker terén. Ez az első, a hónap elejét tekintve lehangoló, ám biztató eredménnyel.

Részletezve:

online tour: +28000 ez az aminek a legjobban örülök, itt fejlődtem a legtöbbet, most már átlag alatti játékkal és átlag alatti szerencsével is képes vagyok pénzbe érni. (42 verseny)

online cashgame: +10000 az már elég szépen körvonalazódik, hogy a gyengébb oldalakon a 10 és 25 centes nagyvakú cashgameket is meg lehet gyilkolni. Ez a legnagyobb tanulság amit levontam a januárból, hogy nagyobb oldalakon ezentúl inkább tour (Stars, Party, Full Tilt), kisebb oldalakon cash (Everest, Titan, bwin). (Kb. 3100 leosztás alapján)

élő cash: -8000 hmmm… januárban összesen egyszer pókereztem élőben. ez ugyan botrányosan kevés, de Siófokon a póker kb. ilyen botrányosan alacsony szinten van. Inkább tourokon szeretnék a jövőben elindulni, bár tudom hogy bőven vissza tudom hozni cashen is azt amit elbuktam. Csak 2 parti bizonyítékul:

nálam J10s (egyszínű bubi-tíz) flop előtt emelek, van pár megadó. Közben beszélgetés arról hogy kinek mi a kedvenc lapja. Én bemondom hogy nálam olyan lap van, amit mindenki szeret. Gida, az asztal messze legjobb játékosa rögtön mondja hogy biztos AA vagy J10 van nálam. flop J34, berakom az emelést (kb. 800 forintot), mindenki dob, kivéve az osztó helyén ülő hal, akinek annyi lövése se volt a játékról, mint egy marék porcelánlepkének. Mivel előttem már csak 1100 maradt, azt vakon betettem a turn előtt.  Turn 7, amivel már egy pikk és treff színhúzó is lent van (nálam J10 pikkből van). A hal megadja, és mutat A6 különböző színűt két piros lapból. Megadta a flopon Ász magassal húzó nélkül, turnre lemákolt egy lyuksor-húzót, és még így is csak 6 outja volt (akik annyira nincsenek bent a pókerben, ez kb. 13% esély nyerni) Persze mondanom sem kell hogy megnyerte a partit, amivel kb. 4000 forinttal jártam vele rosszabbul.

A másik parti címszavakban: nálam KQ szintén pikkből, emelek, visszaemelnek rám, megadom (kassza 1400 ft) Flop 10-J-3 én check ő 500 én visszaemel 1500 én call (kassza 4400 forint) turn Q én allin 4200 ő instacall mutat AK… ezt lehet hogy szarul játszottam, majd még Gézával értekezek, de szerintem ő is nagy hibát követett el, mindenesetre ez egy 13000 forintos lapütközés volt. Életem legnagyobb kasszáját tehát elbuktam, ha azt behúzom, simán zárhattam volna +40k-ban a hónapot.

Így viszont kénytelen vagyok a postot bezárni,
sok szerencsét mindenkinek februárra,
Nitro

 

Jó estét, reggelt, vagy napot, mert én már azt sem tudom melyik van éppen :S

A történet nagyjából szerda este kezdődött (ami magyar idő szerint csütörtök hajnal), amikor kb. 2-fél 3 magasságában elszenderültem aludni. A csütörtök a szokásos punnyadással kezdődött, mivel készültem az estére, amikor is éjszakai LAN party szerepelt a határidőnaplómban.

Hmm...13-16 éves korunk között mennyit LANoltunk...azóta igazából le is szoktam a számítógépes játékokról (kivéve Guitar Hero ofkoz') ám már a LAN-party gondolata is örö-bódottátot okozott. Aki vett már részt ilyenben az tudja miről beszélek, aki nem, az próbálja ki!

Szóval este 9-kor gyülekeztünk a Sheriffnél, igaz nem sokan...Bulázs és Csusza lefújta az estét, így a vendéglátón kívül egyedül Doki kiemelkedő személyiségét és társaságát élveztük. Doki egyébként a két lábon járó önirónia. Leggyakrabban használt mondata a "szar a géped" volt, ehhez képest az övé volt az amit 6szor kellett újraindítani fagyás miatt. Az este alapvetően az fps-eknek volt szánva, és ezt be is tartottuk.  Battlefield 2-vel kezdtük, ami nem bizonyult annyira jó választásnak egyrészt a hosszú töltési idők, másrészt kis létszám miatt. Ezután változtattunk, és asszem nem bántuk meg...

Éjfél körül feltelepítgettük a Call of Duty 4-et (én utoljára a 2-vel játszottam, azzal se sokat), és hárman elkezdtük egymás kegyetlen mészárlását. Részletekbe nem mennék bele, mert ez olyan csak-az-értheti-aki-ott-volt dolog, de van valami ami mindenki számára érthető kell hogy legyen.

Körülbelül fél 1-kor kezdtük el.
Körülbelül fél 8-kor hagytuk abba. Bizonyám. 7 óra (szinte) megállás nélkül. Közben Laci szobaállata (kutyápatkány) végig úgy érezte, hogy nekem segít, ha játék közben nyalogatják a kezemet. Hát nem segített, és beis szartam néha tőle.

Reggel 8 körül fájdalmas búcsút vettünk (persze nem az érzelmek, hanem a mínusz kismillió fok miatt), majd elindultam haza. Reggel kilenckor kemény döntés előtt álltam. Abszolváljam a napot alvás nélkül, vagy feküdjek le ebben a furcsa időpontban. Hát a szervezetem válaszolt helyettem, gyakorlatilag ahogy voltam, úgy aludtam el.  Délután fél 2-kor ébresztgetett a családom, ez mondjuk elég negatív volt, de volt két pozitív oldala is: 1. nem maradtam le a Nadal-Verdasco meccs lényegi részéről 2. rájöttem hogy aznap van a Perczel szalagavatója.

A teniszmeccs után gyorsan bele is fogtam, hogy megszervezzem az estémet. Este 7-re (amit akkor szinte délelőttnek éreztem) kultúrház. Csusza nélkül, de streisand Ernő és suhajda Dániel társaságában követtük végig az eseményeket. Mindannyiunknak volt némi oka a produkciót végigülni, ám egy közös pont volt. BJ homifan Bulázs-blog.  Ernő szerint: "figyeljétek meg annyi lesz a tánc hogy a Balázs kiáll középre és egyedül táncol. Még nő sem kell neki." És akkor eljött a 12.C jive-ja. Legnagyobb megdöbbenésünkre Balázs kiállt és szólózott. Volt nála lány, de ez is elég volt Ernőnek, hogy a produkció közepén a hangzatos ámde igaz "Az én unokatesóm!" felkiáltást eressze szélnek. És ekkor jött a hihetlen: Balázs kipörgeti a lányt és egyedül táncol a színpadon. Na ekkor már szinte felállva tapsoltunk, és megállapítottuk: érdemes volt eljönni.

No de az este akkor kezdődött csak. Szokásos Ben-Joe parti. Szokatlan, de pozitív parti-facekkel volt tele a partiFészek. Ilyenkor azok a Perczelesek is betérnek, akik amúgy nem állandó tagok. Ilyenkor persze mi is előlépünk a színre. Megmutatjuk nekik hogy működik a csocsóasztal, hogy lehet számot kérni a szimpatikus DJ-től (mi sem egyszerűbb: le kell itatni), illetve hogyan nem lehet nekik oldalsó bejáraton piát kérni.

Én persze ennyivel sosem elégszem meg, terror alatt tartottam a elsősöket, mondván én vagyok a tanárok kihelyezett megfigyelője, mivel én ugye el tudok vegyülni a tömegben. Türanniszomnak (nem Tyrannosaurusomnak) köszönhetően kölcsön koboztam a vizipipájukat, bár sajnos a legfiatalabb szőke szüzet nem ajánlották fel.
(Ötletem nincs honnan veszek ennyi baromságot, ezen utolsó bekezdés valóságtartalma 0,1%)

Na de a komolyság mezsgyéjére (aki tudja ezt a szót hogyan kell leírni nyer egy latex búslakodót) visszatérve, tényleg jó hangulatban és jó társaságban telt az este, majd fél 3-kor sikerült is (jó hangulatban és jó társaságban :)) hazatérni.

--- ugrás az időben ---

Vasánap este újabb fontos nap volt. Super Bowl Sunday. Február első vasárnapja a Sport1-nek köszönhetően immáron öt éve nem az alvásról szól. Emlékszem tavaly amikor a Giants történelmi sikerét aratta, egészen konkrétan 0 perc alvással mentem be a suliba, ráadásul az egész napot végigaktívkodtam az örömtől. Idén se suli nem volt hétfőn, se olyan csapat amelyiknek olyan elszántam szurkoltam volna. Titkon persze a Steelers győzelmében reménykedtem, de főleg azért, mert suhajda Dániel a Cardinals öregecskedő Kurt-jában bízott (Kurt Warnerről van szó). És mekkora meccs volt!!! Az első három negyedben még más dolgokkal is foglalkoztam, de a negyedik negyed úgy szögelt a képernyőhöz mint tavaly. A végeredmény:

Pittsburgh Steelers - Arizona Cardinals

27 - 23

Aki lemaradt volna róla, egy kis összefoglaló:


Super Bowl XLIII highlights

Nos ez volt rövid hétösszefoglalóm, remélem a következő hét is hasonló izgalmakat tartogat.

Találkozunk holnap ugyanebben az időben ugyanezen a csatornán!
A viszontlátásra!
 

Inter-activity: Part One

2009.01.28. 22:05

Szervusztok ismeretlenek és ismerősök!

Rájöttem a blogolás még egy előnyére. Más blogok tanulmányozása közben ezt vagy tapasztaltam, vagy hiányzott, ezért rájöttem hogy importálom, és egy kicsit átalakítom, mint teszkó a lejárt árut gazdaságossá.

Szóval van itt ez a funkció, hogy kommentelés (nem erre jöttem rá, ezt már tudtam eddig is). Igazából kb. arra (lenne) jó hogy lásd hogy mennyien olvasnak, illetve hogy mit vált ki az emberekből az irományod. Igenám, de előbbire ott van a népszámláló gépezet (szaknyelven: húz a mongúz), utóbbi pedig általában msn-en vagy élőben is elhangzik. Éppen ezért nem fordítottam rá nagyobb figyelmet, persze ez nem azt jelenti hogy nem olvasom el őket, csak azt, hogy nem érzem fontosnak egyesével beírni hogy "köszi a kommentet". Én is szoktam néha kommentálni más blogokat, de azt sem azért teszem mert választ várok.

Viszont! - és itt jön a képbe új felfedezésem - sokszor amikor egy post felébreszt bennem egy gondolatot, legszívesebben írnék egy háború és béké-nyi kommentet. Na ehelyett jutott eszembe, hogy néha fogok írni olyan postokat, melynek alapjáraton semmi köze az életemhez, csak leírom róla a véleményem. Ezek persze sosem a blog íróit degradálják vagy istenítik.

Na mielőtt túl rétestésztára nyújtanám a bevezetőt, lássuk első kivesézendő témámat, az internet, illetve egyéb elektronikai eszközök előnyét illetve hátrányait. Ezzel érintem a poénnak szánt (ámde igaz) bejegyzésemet az áramszünetről, az országos "internet-szünetet" és az örökös "a-gyerek-hülye-lesz-a-játéktól-meg-a-tévétől" témát. (FYI: ez lesz az első olyan bejegyzésem, amit muszály lesz két részre szabnom a hosszúsága miatt)

Tehát. Rögtön tételmondatként: Szerintem eddig minden főbb elektronikai cikk az emberiség, és az egyes emberek előnyére vált. No persze ez nem azt jelenti, hogy ne értenék egyet néhány dologgal.

Itt van például a vasárnapi általános internet-halál. Először persze én is helyi hibára gyanakodtam, de aztán rá kellett jönnöm hogy "a hiba nem az ön készülékében van". Aztán jöttek a hírek hogy úristen-nincs-net. Persze, ilyenkor jön az, hogy nem lehet-e élni net nélkül? Dehogynem. Ha nincs. De ha van, ugyanígy nem értem az ellenkezőjét, hogy lehet net nélkül élni?

Ez olyan mintha azt kérdeznénk, minek van a mikrósütő? Hátőőő...semminek. Mégis van mindenkinek, és használjuk, mert egyszerűbb, gyorsabb és praktikusabb mint a tűzhely.

Na és minek van a tűzhely? Hátőőő...semminek. Mégis van mindenkinek, és használjuk, mert egyszerűbb, gyorsabb és praktikusabb mint fát gyűjteni és tüzet csiholni.

Na és autó minek van? Hátőőő...semminek. Mégis van mindenkinek, és használjuk, mert egyszerűbb, gyorsabb és praktikusabb mint lóval vonszoltatni magunkat.

Na és légkondi minek van? Nyáron meleg van télen hideg...értitek már merre tartok? A világ ezeknek köszönhetően halad előre, mert mind fontos, és kötelező érvényű találmányok. De még mielőtt elijesztenék mindenkit a monitor elől, ez nem azt jelenti, hogy pár óráig-napig-hétig nem lehet nélkülözni ezeket. Sokkal inkább azt jelenti hogy a fontosságukat figyelmen kívül hagyni buta dolog. "Nem kéne annyit a gép előtt ülni" vagy "Nincs szükség internetre" olyan mintha a '60-as években a rádiót, a század elején pedig az újságot akarták volna kivenni az ember kezéből. Most kis kanyar....

Lassan betöltöm második évtizedemet. Furcsa generáció az én korosztályom. Bár mostantól minden generáció furcsa, de talán a mienk volt az első. (a mi generációnk alatt a 87-90 között születetteket értem) Átéltük előbb a vonalas, majd a mobiltelefon, a dvd, a játékkonzolok, az internet, a laptopok, és az orrszőrnyírók elterjedését. Máshogy fogalmazva, éltünk abban a világban is amikor ezek nem voltak. És egyik "világot" sem nevezném jobbnak. Viszont abban egyetértek, hogy a gyerekek túlságosan el vannak látva az elektronikával. Már annyira kényelmes az életük, hogy igazából nem is érthetik milyen lehetett nekünk. Amikor én 7-8 éves voltam, a társasági élet úgy nézett ki, hogy lementél a játszótérre, a grundra, vagy rögtön a haverod házához, aztán vagy volt ott valaki, vagy nem. Jó lett volna hogyha megvan az a lehetőség, hogy ne menj ki potyára? Persze. Tehát a tény, hogy 11-12 éves korában mindenki megkapta élete első mobilját, segített a társasági életnek. Ugyanúgy lementünk a placcra, csak most már tudtuk, hogy lesz is ott valaki. Amikor megjelent az MSN, meg úgy általában bekötötték mindenkihez az 56k-s netet (fiataloknak üzenem, hogy az 100-szor olyan lassú volt mint a mostani áltagnet!), még mindig csak egy kis csappanást éreztem a társasági életben. Ezzel szemben a mostani fiatalság úgy tűnik sokkal kevesebbet van együtt fizikailag mint mi voltunk, de úgy érzem hiba lenne a mobilokat, internetet, msn-t, tévét okolni emiatt. Hogy mi az oka, arra majd később vissza térek, de most be kell rekesztenem mondandómat.

Rájöttem, hogy ezzel a témával kapcsolatban annyi gondolatom van, hogy ezt a gondolatmenetet majd később folytatom, aztán ha lesz visszajelzés, lehet hogy lesz 3. vagy 4. rész is.

Addig is legyetek sokat együtt, mert az jó!

--to be continued--

Mire lehet számítani egy olyan vasárnapon mely egy eléggé sűrű és akciódús hétvége után következik? Természetesen nyugalom, pihenés, csend és punnyadás. Ez nagyon beigazolódni látszott, pláne mivel tovább folytatódott az elektronikai eszközök elleni ádáz küzdelmem. A múlt vasárnapi áramszünet után ezúttal az internet mondta be a csődöt - mint az tapasztalhattátok, nem csak - nálam. Ezt még el is viseltem, mert ugye NEM vagyok függő...

A nap további részére tévézést, punnyadást terveztem VOLNA, ám az internet visszajövetelével együtt hirtelen megszerveződött egy gyors laptopos LAN-parti. Ennek teljesen örültem volna, ha nem 1 perccel a kezdés előtt tudom meg hogy nálam lesz...

Résztvevők:

  • Bulázs, aki mostanában egy társadalmi-szociális kezdeményeshez csatlakozott, egészen konkrétan küzd a melegek jogaiért, vagy ahogy ő szokott fogalmazni, ő egy "homi fan"
  • Csusza, aki leszokóban van a dohányzásról - legalábbis amikor ezt nem szegi meg hétvégén -, ám ennek káros következményeit viseli. Leszokáskor ugyanis a nikotinhiánytól és a tüdőben felrakódott kátrányból egy furcsa anyag keletkezik (szaknyelven csumbék). Csusza be akarta mutatni a csumbék fizikai és kémiai tulajdonságait, ám ez a speciális anyag csak és kizárólag zuhanyzáskor jön elő.
  • Ernő, alias barbara streisand, aki jelenleg Bulázzsal hajnövesztő-versenyben van, és aki gitározik, mégis amint megjelenik nálunk, úgy cuppan rá a Guitar Herora, ahogy van, pláne mert van benne Tool, még akkor is, ha nem tudja lejátszani.
  • jómagam, aki "mindössze" a helyszínt, a hálózatot, az áramot, a fűtést (mert hogy még az is volt), a piát és az "egéralátéteket" biztosította
  • Mr. Starcraft, azaz ha mindenkinél laptop van akkor előny ha egy 12 éves játékkal játszunk, ami még mindig megállja a helyét a mezőnyben. Csusza és Ernő egyébként Starcraft-prők, ám bebizonyosodott, hogy van esélyem ellenük, pláne, ha én egy asztalnál játszok egérrel, ők meg a földön fekve touchpad-del.

Kipróbáltunk a Craftban egy csomó érdekes pályát, csak Ernőt piszkálta az ideg, mert mindegyik pálya úgy volt bugos, hogy ő került hátrányba, és ő ezt nem szereti.

Más így hirtelen nem jut eszembe, csak annyi hogy folytatás csütörtökön, személyesen a Sheriffnél, ahol konnektor nincs, van viszont kutyápatkány.

Legyetek jók, az egyetemistáknak jó pihenést, illetve sok sikert az esetleges utóvizsgákra, a többieknek meg úgysincs semmi extra úgyhogy jó mulatást ahhoz is.

Csumbék-mentes szép estét!

Micsoda iróniája van az életnek...

Tegnap épp arról beszélgettünk Kónya Balázzsal hogy vannak olyan golfpályák, ahol csak jó játékosok játszhatnak, ahogyan a híres-hírhedt kitzbüheli lesiklópályán sem mehetsz le kezdőként. A Streif-en tapasztalt síelők túratempóban 1 óra alatt érnek le. A versenyzők versenytempóban 2 perc alatt, 110 km/h-s átlag(!)sebességgel, néha több tízméteres ugratókat teljesítve. Itt egy videó ahogy az egykori világbajnok Hans Knauss kamerával a kezében jön le a pályán.

Daniel Albrecht nem nevezhető kezdőnek, 2007-ben világbajnok volt, ráadásul svájci, ahol a pályák nem a lankásságukról híresek. A Streif rajta is kifogott.

Daniel jelenleg is mesterséges kómában van, súlyos agykárosodást szenvedett. Kívánjuk mielőbbi felépülését és a legjobbakat neki!

A halál 2 és fél órája...

2009.01.22. 18:06

Vasárnap este. Nyolc óra elmúlt. A nap már rég lement. Mit is csinálnék? Ülök a gép előtt, de azért a TV is be van kapcsolva háttértelevíziózás gyanánt. A gépen megy minden szokásos. MSN, egy Firefox ablak megnyitva, és pókerezek. 3 asztalon játszom, abból kettőn nagyon jól állok, lassan a fizetős helyekre érek. Szép nagy összeg lehet kilátásban. 9-kor pedig kezdődik az amerikai foci a Sport1-en. A két főcsoportdöntő (gyakorlatilag az elődöntő) egymás után. Azaz a két meccs várhatóan hajnalig eltart, meglesz a szórakozásom.

És akkor megtörtént. Egy gyors kattanás volt az egész. Sötétség. Csend. Félelem és reszketés. Aztán a gyors reakció: kurva biztosíték! :@ Szó szerint a sötétben tapogatózva botorkálok a biztosítékos dobozhoz, ahol beüt a rémálom. B@sszameg...áramszünet van...

Kevés rosszabb hír jöhetett volna. A család már készülődik, gyertyák begyújtva, zseblámpák beizzítva. "Na, ma korábban lehet lefeküdni aludni" Kilenckor? Az nem korai, az embertelen. Mit csinálok a megszokott éjféli lefekvésemig? Sőt! Tudok egyáltalán valamit csinálni??? Az ember alapvető dolgait sem tudja már elintézni áramszünetben. Még olvasni se tudtam :S
De ami sokkal rosszabb, el fogok bukni egy csomó lét pókeren, nem látom az amerikaifoci-meccseket, és még le is kell feküdnöm kilenckor?!?! Céltalanul bolyongok egy zseblámpával a kezemben, benyomok egy kis kaját úgy hogy a bal kezemben a villa, a jobban meg a lámpa, lefürdök a tök sötétben, szinte már esőtáncot járok az áramért. És akkor eszembe jut. Ott a laptop. Anyám gépe elég régi, egy órát is nehezen bír ki az aksija, de legalább csinálok valamit.  Megnéztem a Shop-Stopot félig, aztán az aksi jobb létre szenderült. Befeküdtem az ágyba, megbirkóztam a gondolattal hogy aludni kell...a biztonság kedvéért azonban felkapcsoltam az összes lámpát, hogy ha "megjön" az áram, rögtön tájékozódjak róla.

Este fél 12. Mondhatnám, hogy az igazak álmát alszom, de valójában forgolódom, és szorul a gyomrom. És megtörténik. Az összes lámpa kigyullad, én pedig mint Michael Phelps vetem ki magam az ágyból és kapcsolom be mindkettő masinát. Megtapasztalom, hogy 10 dollárt vesztettem pókeren, ahelyett hogy akár százakat nyerjek, illetve lemaradtam az NFC döntőjének első 3 harmadáról...

Mégis sokkal boldogabb voltam, mint egy órával előtte...
Újraindult az életem...

 

---This post was based on a true story---

Kovács András Péter klasszikusa úgy érzem megfelelő indítás bejegyzésemhez, ugyanis süt a nap, jól érzem magam és nincs semmi dolgom (ez a három persze összefüggésben áll). Na persze az időjárás nem kényeztet el folyamatosan, de összességében jó nem folyamatosan esőfelhőket látni. A másik kettő pozitívum oka, hogy néhány adminisztrációs ügyletet leszámítva hivatalosan is befejeztem az első félévemet. És ez egy furcsa harangot kongatott meg bennem. Basszus! Már megvan a diplomám egy hatoda! :O Még számolgatni is volt erőm. A BA diplomához 1800 órát kell végigküzdeni (45 percesekben számolva), gimiben viszont egy év majdnem 1000 órának - néha többnek - felel meg(!!!) Na jó persze gimiben nincs vizsgaidőszak, de akkor is ijesztő hogy 5 év alatt kb. 3-szor annyit töltöttem a gimiben mint az egyetem 3 év alatt fogok.

Más, ám szintén ehhez az összehasonlításhoz tartozik. Életem biztosan legjobb szünete, ám talán-talán legjobb periódusa is volt az érettségi és az egyetem kezdete közti szakasz. Tulajdonképpen arra a szünetre gondolok, ami május 8.tól szeptember 8-ig tartott. Alapból jó volt, hiszen nem sokszor adatik meg az életben egy ilyen hosszú pihenőidő, de ehhez hozzájött az a tény is, hogy ez egy olyan szünet volt, ami csak az érettségizőknek van. A nyári szünet gagyi, tele vannak az utcák, a parkok porontyokkal (pláne itt Siófokon), a TV-ben meg semmi extra. Nem mintha nem szeretném a nyári szünet önmagát, de összehasonlíthatatlan azzal, amikor május 20-a környékén lementünk fürdeni a hűvöskés Balatonra, és sehol egy élő vagy halott ember vagy állat.

Amire ezzel rá akartam világítani az az, hogy egyáltalán nem bántam meg, hogy így vettem fel a vizsgáimat. Egy hét szünet semmire nem elég, pláne ha hozzáveszed a lelki terhet amit egy jövőbeni vizsga jelent. Napról napra érzem a kipihentséget, és megnyugtat a tény, hogy még 3 hetem van a sulikezdésig. Meg ki tudom használni olyanokra az időmet, mint póker, guitarhero, ben-joe. Ajánlom hogy használjátok ki ti is.

Őőő...szerintem megyek vissza aludni :D

A vizsgázóknak sok sikert!

Összefüggéstelen gondolataimból osztanék meg párat.

A "gázkrízis"

Legszívesebben 2 kilométernyi idézőjelbe tenném ezt az egészet, akkora kreténség. Ebben a gyökér egy hétben egy dolog nem volt, és az a krízis. Az ukránok elzárták a gázt. Na most akkor utáljuk az ukránokat igaz? És mégis miért? Februárig lett volna elég gáz. Ez az egyik. A másik: Ne legyen munkanap mittudoménhanyadikán, mindenki maradjon otthon, mert hideg van és "nincs" gáz. Hát ez rohadt jó. Mindenki menjen haza, fűtse fel az összes szobát ahelyett hogy mindenki a munkahelyén lehetett volna, otthon meg le lehetett volna tekerni a csapokat. A harmadik, amiről önmagában nem hittem el, hogy nem Bagi-Nacsa paródia: Gy. Fletó vezérkancellárgeneralisszimuszdiktátorvezetőelnök úr megkérte a magyarokat, hogy húzzák egy kicsit lejjebb a fűtést, hogy segítsenek spórolni Magyarországnak.

Egy pillanat. Melyik országról is beszélünk? Svájc? USA? vagy esetleg Magyarország?

Ebben az országban ilyet kérni? Nekem volt egy vízióm. Úgy képzelem, hogy a nyilatkozat után rögtön 10 millió kéz nyúlt a gázcsapért. Hogy FELtekerje. Ugyanis egy átlagmagyar így gondolkozik: "hülye vagy Margit, húzd már fel 40 fokra, az még legalább 2 hét míg kihűl, leszarom hogy a többi 10 millió megfagy vagy nem... ne legyenek illúzióink. biztos hogy ez történt.

Az rossz ha a Burger Kingben akció van

Márpedig most az van. Így a vizsgaidőszakban pedig elég sokat eszek ott. Tudom hogy egészségtelen (egy bizonyos nézőpontból legalábbis), mégis egyszerűen az akciók olyan árakat generálnak, hogy az hihetetlen. Legutóbb 340 forintért ettem egy Whoppert. 340!!! A suli bármelyik büféjében egy bécsi szeletes zsemle min. 260 forint. A Whopper nagyobb, finonabb, több minden van benne, meleg, stb. és mégis csak 340. Egy csirke szendvics menü legutóbb 650Ft volt. Egész BP legnagyobb gyrosa kerül ennyibe, és ahhoz nincs se kóla, se sültkrumpli, (se puska). Tanulság: BK > McD

Phil Ivey órabére

Elém került a 2008-as év online póker legnagyobb nyerteseinek listája. A lista második helyén áll Phil Ivey, $6,575,111 dollárral (Az első Phil Galfond több mint 7 millával). Igen, jól olvastad. A megdöbbentő benne mégis az, hogyha ezt leosztod órabérre, kb. 700000 forintra jön ki. Óránként. Ezért is lehet csodálni Philt. Ha neked olyan munkád lenne, ahol heti 25 millió forintot keresel (munkával, és nem a pénzed kamatozásával), dolgoznál többet mint 2 hét az évben? Phil pedig 1907 órát dolgozott 2008-ban.

Na jó, talán mégis...

2009.01.13. 00:24

Üdvözlet, vagy ahogy bulazs.blog.hu barátom mondaná Csevasztok Japperek!

Mivel olyan gyökér vagyok, hogy egész nap semmit nem csináltam, mégse tudtam egy normális bejegyzést leírni (pedig még ötletem is volt), így most transitional jelleggel bocsánatot kérek.

Történt ugyanis hogy valótlant állítottam, tényleg született pár zeneszám 2008-ban. ezeket most mind be is sűrítem egy postba.

Coldplay - Viva La Vida (2008)
(szívmelengető kategória)

 The Lonely Island - Jizz in My Pants (2008)
(funny kategória)

Panic at the Disco - Nine in the Afternoon (2008)
(igen ez komolyan tetszik kategória)
(Guitar Hero kategória)

Emil.RuleZ! - Ebola Cola (2008)
(magyar & funny kategória)

És te miben hiszel?

2009.01.10. 00:03

Bár elég szokatlan lesz, ez a bejegyzésem mégis amolyan "napló a naplóban" lesz.
Ennek az oka, hogy kedd este megfogalmazódott bennem egy bejegyzés. Le is akartam volna írni, de se kedvem, se időm nem volt, aztán szerda reggelre az egész értelmetlenné vált. Mégis úgy döntöttem, hogy úgy írom le a bejegyzést, mintha real-time történne, mert így van csak értelme a mondanivalójának. Tehát.

2009. január 6. kedd
Sorsszerűség

Rengetegszer éreztem már ezt az életben, és ma is előjött az érzés, így már-már biztos vagyok benne, hogy hiszek a sorsszerűségben. No nem akarok belemenni ilyen filozófikus dolgokba hogy "mindenkinek van egy sorsa ami vár rá" meg hogy "előre el van rendelve minden". Sokkal inkább abban, hogy cselekedeteink kiegyenlítik egymást, a "véletlen" mindig olyat dob nekünk, ami az ellenkező irányba fordítja életünket. Gondoljunk például arra, aki ripityára töri Ferrariját az M7-esen, vagy a kilátástalan helyzetből lottó ötöst nyerő parasztemberre.
Én ma voltam nyelvészetből vizsgázni, és életemben először megbuktam egy komolyabb vizsgán. Nem sikerült ahogy szerettem, ezt sejtettem, de a megoldókulcs alapján csak a biztos válaszaimból meg kellett lennie a kettesnek. Amiket nem tudtam, betippeltem vagy az előttem ülőről másoltam le. Vegyes érzelmeket váltott ki belőlem a dolog. Rájöttem például hogy az alapján amennyit tanultam nem is érdemeltem volna jobbat. Milliószor megúsztam már az ilyet, simán megérdemelném a bukást, kijózanítana, és az UV-n is tudnék akár 4-est is írni. Szinte már el is fogadtam a dolgot. Aztán tanulni kellett volna (csütörtökön nagyon fontos vizsga), de inkább beültem pókerezni neten. (Tudom hogy ez egy olyan rész lesz ami sokakat nem érdekel, de mégis fontos lesz, és nem a póker benne a lényeg)
Elkezdtem játszani, és bekattant a dolog. Az első fél órában bődületes, mindenféle valószerűséget és logikát nélkülöző szerencsehullám söpört el. Aztán kicsit halványult, de folytatódott, be is ragadtam a gép elé 4 órára, de úgy érzem, 8300Ft pluszért megérte. Időközben Géza barátom blogját olvasgattam, amit ajánlottam is korábban és elgondolkodtam pár írásán. Tudtam, hogy változtatni kéne a stílusomon, de nem pókerileg, hanem emberileg. Állandóan sírtam, hogy mekkora peches vagyok. Aztán történt egy eset, hogy megnyertem egy olyan partit, amit ha elbuktam volna valószínűleg újabb billentyűzet után nézhetek. De most én voltam a nyerő oldalon, és nem ujjongtam, nem csaptam a levegőbe, csak felnéztem az ég felé. Persze nem azt mondtam hogy "Köszönöm" hanem azt kérdeztem "Azt akarod hogy elhiggyem hogy létezel?" Legyintettem egyet, és rájöttem mindennek az okára. Nincs sorsszerűség, illetve van, csak nem ez a valódi neve. Ez egy álnév, ugyanolyan álnév mint Isten, Szerencse, "jó időben jó helyen", kiválasztottság, örök vesztes, női megérzés, vagy szimplán csak megérzés. Ezek mind álcák, mind csak bemutatja hogy milyen gyarló az ember, hogy egy tőle teljesen független dolgot magáénak vél. Ezek ugyanis mind a hosszú távú kiegyenlítődés álnevei. Nincs női megérzés, isten sem segít meghozni a helyes döntést, a lottó megnyeréséhez több millió választási lehetőség közül kell egyet kiválasztanunk, és mindenki ugyanannyiszor dob hatost a dobókockával. Ezt el lehet hinni, vagy be lehet bújni egy álnév mögé.

2009. január 7. szerda
Adminisztráció

Bementem beíratni a nyelvészet egyesemet az indexbe. A sor kígyózott, de gyorsan pörgött, az emberek 20 másodperc alatt végeztek átlagban. Én bementem, és kértem hogy megnézhessem a dolgozatomat. Persze sejtésem beigazólodott és jobban sikerült. Ott virított rajta hogy 63% ami bizony egy hármas. Persze bocsánatkéréshalmok, hármas beír az indexbe. Akik kijöttek senki egy pillantást se vetett a vizsgájára, mindenki mint az igásló ment előre és elfogadta. Jó, nyilván más esetében ekkora különbség nem volt de az is jó kérdés hogy hányan fogadták volna el az egyest a helyemben. Majd persze ment volna a sírás hogy a "köcsög ezmegaz megbuktatott" vagy "miért pont az én dogámat ba$zták el?"

2009. január 9. péntek
a Variancia

Itt vagyok ma, ezt a bejegyzést a vonatom írom hazafele, fél 4 van, de olyan sűrű volt a napom hogy olyan mintha 3 napja ébren lennék. Még egy vizsgán is túl vagyok. Filozófia. Bejött a tanár, és vizsgainstrukció néven elmondta, amit én mondtam volna. Muszály idéznem. "Kedves hallgatók. A maximálisan elérhető pontszám 25. 25 kérdésre kell válaszolni, a, b, c, lehetőség közül lehet választani. Könnyen ki lehet számolni hogy a véletlen találgatás 8 és egyharmad ponthoz vezet átlagban, ami nem elégséges. Egy kis logikai érzékkel, tanulással és józan ésszel azonban könnyedén fel lehet tornászni ezt az eredményt 11 pontig, ami az elégséges alsó határa." Ennyi, nem kertelés, semmi trükközés, mindenki tudja miről beszélünk. Még azt is könnyen ki lehet számolni (egyébként bármilyen vizsga esetében) hogy hány kérdésre kell jól válaszolni hogy a többit véletlenszerűen tippelve át lehessen menni. Erről szól a variancia.

Történt ma még vmi ami a varinciát bizonyítja. Utazom a 7-es buszon, a szokásos 2 megállót teszem meg: Astoria -->Uránia--> Blaha. És az Urániánál olyan történik ami még soha. Felszáll egy ellenőr, és pakolja fel a karszalagot. És a spórolás jegyében 2 dologgal nem készültem. Jeggyel illetve bérlettel. Hihetetlen izgatottság, lábremegés, minden volt. Életem leghosszabb megállója volt, a Blahánál úgy szálltam le hogy még mindig remegett a lábam a gyomrom összeszorult, és csak áldottam a szerencsémet. Aztán rájöttem, hogy megint csak a variancia áldozata lettem. Augusztus 26-tól január 2-ig volt bérletem tisztességesen, azóta nincs, és ma már megyek is haza. Pont most kell megszívnom? Hát nem szívtam meg, de a kérdés felmerül, hogy megéri-e a bérletvétel (nyilván ez csak akkor kérdés ha nem használsz metrót). Hiszen ha szeptember óta nem lett volna bérletem és megvágnak akkor olcsóbban jövök ki mint így. Márpedig egyszer nem volt eddig ellenőrzés, se buszon, se villamoson. Szóval a válaszom: hosszútávon igen. És a varianciában a hosszú táv a legfontosabb.

 

Azt hiszem ezek után mindenki eldöntheti hogy szerinte mi irányítja az önmaga és mások életét. Remélem gondolkodtató volt az írás (úgyse gyakran van ilyen).

Szálemalejkum,
Prince of Egypt

Szilveszter plusz és mínusz

2009.01.06. 13:23

Boldog búékot mindenkinek annak ellenére is hogy idén már írtam, ám mai posztom témája a szilveszter, így kéretik mindenkinek visszarázódnia szilveszteri hangulatba!
Úgy gondoltam összképet nem lehet adni, így atomjaira lebontva kell elemeznem a dógokat:

Szervezés:
Talán ez az a kategória amihez a legkevesebb negatívumot tudom felsorolni. A helyszínválasztás nyilván senkinek sem lehet tökéletes, ám sikerült a legtöbbet kihozni a -10 fokos balatonparti szellők kontra télen zárva tartó étterem kombinációjából. Azt hittem hogy gond lesz a szigeteléssel (vagy hideg lesz vagy minden gőz és gáz bent marad) de összességében a levegő még bent is egészségesebb volt, mint a Blaha Lujza tér kint. Az italkínálattal azért voltak bajok. Az eredeti hírek szerint az alkoholválaszték kimerült volna a {sör, whiskey, vodka} permutációjában, de odaérve azért szembesültem a ténnyel hogy van minden, mint a búcsúban. A bemutató jelleggel elfogyasztott tripla-whiskey, és tripla-sör után viszont már éjfélkor beütött a krach, és maradt sör, pezsgő, meg...őőő...sör...bár ez nem a szervezők hibája, hanem azoké akik felisszák előlem az összes Bacardit, majd színes ásítás formájában fogyaszthatatlan állapotban visszaprodukálják.

Emberek:
Bár sejteni lehetett, hogy most felfelé fogom húzni az átlagéletkort, azért erre nem számítottam. Ahogy Szabó Gábor kolléga fogalmazott "bazze mi vagyunk itt a legidősebbek" az azért kis túlzás, de azért a top20%-ban benne voltunk. Pozitívum volt hogy több ismerős arc volt mint számtottam rá. Kár hogy még így is a Jó a buli csak sok a köcsög tárgykörébe tartozott a kulturűlis esemény. Életkortól függetlenül azért megvalósult nagy költői hármas beosztás, ugyanis jelen voltak
Kevésbé szép lányok, Szép lányok, és Gyönyörű lányok és ezzel párhuzamosan voltak
Kevésbé szép fiúk, Szép fiúk és Buzik. (úgy érzem ezzel felértem blogírói pályafutásom csúcsára)

"Zene":
Na ez egy keresztrejtvénybe illő megoldást kíván. A zene a szilveszteri buli alatt...
3 betű esetén: FOS
4 betű esetén: GÁNY
5 betű esetén: RATYI
24 betű esetén: ÜBERFASZOMNAGYONFOSULTRÉ
És még számot kérni se lehetett...pedig Kónya Balázzsal csak a szexi tanárnénit kértük.

Incidensek:
Nyilván itt nehéz lenne pozitívumról beszélni, bár volt pár vita amin jót röhögtem. :D Valami mágikus hatásnak köszönhetően azt se éreztem olyan fájdalmasnak amikor egy Buzi tárgykörébe tartozó képződmény orrba vágott. Innen üzenném neki hogy rengeteg olyan helyet tudok mondani ahol végezhette volna nőt is igénylő fehérjevesztési folyamatát: pl. az M7-es belső sávja, a Nagykanizsa-Budapest vasútvonal sínpárja között, esetleg a befagyott Balaton jege, esetleg egy Kónya Balázs által tervezett ház még meg nem kötött betonalapzata...mindketten jobban jártunk volna. Emellett még megköszönném annak az illetőnek, aki a Balatoni rókapopulációt mentendő egy ifjú egyedet helyezett le arra a székre amire ülni szándékoztam.

Hogyha össze akarom foglalni mégis azt mondanám hogy jó volt mert

  • sikerült a mission, hogy berúgjak, mégse legyek másnapos
  • Balázs nem halt meg közlekedési balesetben (ebbe most ne menjünk bele)
  • tavalyjal ellentétben tudom, hogy kerültem haza
  • volt vízipipa
  • nem fagytam meg a hazagyaloglás során

2009-re kívánok nektek olyan bulikat, ahol nem sok a köcsög, valamint az oroszok sem lopják el a tankot, van Let's Rock sőt még esetleg "süsükapályinkát" is. Az sem árt továbbá, ha isztok anyátokra, és ha if you wanna, akkor i wanna fly over the rainbow, so high.

mert hát EZT POFÁZTAM NEEEEEEEEEEEEEEEEM???

És az sem árt ha van ilyen zene:

 Daler Mehndi - Tunak Tunak Tun (1998)

süti beállítások módosítása